első napok

Nos, beindult az élet rendesen.Az első itt töltött teljes napomat vásárlással és takarítással töltöttem. A takarításról nem nagyon szólnék részletesen, csak annyit talán, hogy megalkottam egy új szót közben: zsírmoha :D Ez nőtt a szagelszívó szűrőjén. Ez az élősködő zsírból, olajos gőzből és porból tevődik össze, és igen undorító tud lenni, valamint makacsul ragaszkodik eredeti élőhelyéhez, ezért nehéz eltávolítani.
Na, szóval a takarításról ennyit. A vásárlás: Elzarándokoltam a Bilkába, ez ilyen dán Tesco féle, jó nagy, a festékektől kezdve a kerti növényeken át a tengeri herkentyűkig van minden, elég rendes választékban. A ruha osztály pl akkor, mintha beleköltözött volna egy komplett C&A. És minden iszonyat kaotikusan van elhelyezve. Nem olyan átláthatóan vannak lerakva a sorok, mint otthon általában, igazából sorok sincsenek, csak "termék kupacok". így történhetett meg az, hogy nem találtam meg a papír zsebkendőt...:D De komolyan, végignéztem az összes dolgot azon a részen, ahol kozmetikai cuccok voltak, meg a háztartási osztályt is...nem volt. Ez volt a vajjal is: Semmi vaj a tejek, sajtok, joghurtok részénél. Semmi vaj a tojásoknál. Le is mondtam róla:oké, nem eszek vajat... Aztán valahol tök máshol volt egy külön vajas polc... Ami viszont nagyon bejött, az a digitális árcédula. egyszerűen a hagyományos árcédula helyére van rakva egy kis kijelző, és azon olvashatod a termék ismertetőit, (név, mennyiség ár stb) valamint azt is, ha valami akcióban van. Úgy tűnik itt az a szokás, hogy ha valamiből többet veszel, akkor az egységár csökken. pl ha négy üveg mosószert veszek, akkor nem 25 korona egy, csak 20. A digitális rendszer előnye, hogy mivel ugyanazon a rendszeren van, mint amit a pénztárakban használnak, így nem fordulhat elő, hogy a pénztárgépbe még nincs bevezetve egy akció, ami már ki van táblázva.
Az árakról: Vannak dolgok, amik meglepően drágák. Pl a kenyér is. 500-600 forint alatt nem igazán tudsz venni. Vagy pl. egy bounty olyan 400 ft. Következmény: nem fogok kenyeret és csokit enni :D Na jó, kenyeret muszáj lesz. Más cuccok viszont, pláne ha épp akció van, akkor nem olyan vészesek, majdnem olyan árban vannak, mint nálunk. Az alma ára pl most nem olyan vészes, de minden más gyümölcs nagyon drága. Gondolom messziről kell importálniuk a szőlőt meg a barackot :D
Na, de akkor lépjünk tovább: Elkezdődött a suli is, tegnap. Hát itt egy kicsit máshogy mennek a dolgok, mint otthon. :)
De az elejéről: itt is létezik tutor (senior) rendszer. Csak itt szorosabban együttműködnek a tanárokkal, mint nálunk. Az első hét oktatása úgy néz ki, hogy délelőtt 9-kb 11.30-12.00-ig tantermi oktatás van, erről majd később írok bővebben, utána ebédszünet féleség, (chill time) és aztán jön a tutor society, és mindenféle programokat szervez a tantermi csoportoknak. Tegnap délután pl. akadályverseny volt mindenféle jégtörő játékokkal, ma délután kincskeresős játék a városban, majd "pub crawl", azaz kocsmatúra.
Szóval az oktatás: mindenkit beosztottak egy osztályba, az osztály kapott egy osztálytermet, mindenkinek saját asztala és kulcsos kis szekrénye van. (azt asztal elektromosan mozgatható fel-le: minden közép-és kelet európai diák kedvenc játéka :)) a terembe csak kártyával léphetsz be, vagyis nem lehet csak úgy ki-be mászkálni akárkinek. A tematika szerint az osztályokon belül is csoportokat fonak csinálni, olyan 4-5 fővel, és azok egész félévben együtt dolgoznak egy projekten. A csoportokat az osztályfőnökünk (mert hogy az is van) fogja kijelölni, bár lesz beleszólásunk. Ezért, hogy megfelelő embereket tegyen össze, mindenkivel csinál egy személyes interjút, csak úgy beszélget veled, hogy megismerjen.
A félévem feladata egy többlakásos társasház megtervezése, de nem csak a design része, mint otthon, hanem minden. Vagyis a megrendelővel történő egyeztetéstől kezdve az épszerkes csomópontokig, tűzvédelemig, épületgépészetig, kivitelezésig, az organizációig, jogi és pénzügyi vonatkozásokig mindent meg kell oldani. Mint egy valós irodában. Ezt a "valóság modellezést" szolgálja az is, hogy minden nap reggel 8-tól délután 4-ig bent kell lenni, és csapatmunka van. A csapat maga dönti el, hogy mikor épp min és mennyit dolgozik. A tanárok meg néha bejönnek, és esetleg adnak egy kis iránymutatást, hogy merre haladj tovább, meg lehet kérdezni tőlük. Inkább azt szeretnék megtanítani, hogy te akarj megtudni dolgokat, te akarj utánanézni mindennek. Nem akarják megmondani neked a "jó választ" semmire. Legalábbis most ezt hangoztatják :)
Itt a tanárok tényleg nagyon közvetlenek. A keresztnevükön szólítjuk őket, és lehet velük poénkodni is. Mindenben segítenek. Olyanokban is, hogy elmagyarázzák merre van az írószer az egyetemen.
Jah, az egyetem épületei: Hááát, a VIA-n tuti hosszabb a fő folyosó, mint a K épületben :D Van egy jóó hosszú épület, főleg egy nagy folyosó, meg kis tanuló sarkok, olyan irodák, amik mindenkinek fontosak lehetnek (pl. ahol tartózkodási engedélyt igényelhetsz, vagy kikérheted a diákkártyádat stb) és erre merőlegesen fűződnek fel az épülettömbök A-től G-ig. Középen pedig van egy nagy fő aula a kajáldával, meg meg jó sok leülős, beszélgetős-evős hellyel. Szóval izgi hely. :) 
Az osztályunkban van pár jó fejnek tűnő emberke. Akikkel többet dumáltam eddig azok Jürga Litvániából, Diana Romániából, Kyle Ausztráliából, Jan Csehországból. Persze a csapaton kívül is ismerkedünk, főleg a délutáni tutor programok alatt. Úgy tűnik sok a litván, cseh, román. Meg persze a franciák és az olaszok, de ők eléggé zárják köreiket, szóval nehéz közeledni hozzájuk. A lengyelek viszont jóformán a keblemre borultak, mikor megtudták, hogy magyar vagyok, mert hát mi ugye jóban vagyunk meg szeretjük egymást. :D
Magyarral sajnos még nem hozott össze a sors, de holnap bemegyek a kolit intéző irodába, és megkérdezem, hogy van-e magyar rajtam kívül, adjanak már valami infót róla :)
Mára ennyi, most még nekilátok plakátot gyártani az otthonról hozott fényképeimből, mert ma vettem hozzá lapot. Ha kiteszem, talán nem lesz olyan nagyon üres és fehér a fal mindenfelé.

Jah, még valami: megvan a pontos címem, esetleg anyát vagy Attilát érdekelheti :) (tegnap végre sikerült mindkettejükkel beszélni skype-on, tök jó volt, kicsit kielégítette a vágyat, hogy magyarul beszéljek. Mert tud ám hiányozni...Nem beszéltem 4-5 napja magyarul, és tegnap, mielőtt sikerült velük skype-olni, már majdnem meghaltam egy kis hangos magyar szóért. :) )
Szóval a cím:

Katalin Pallósi
Amaliegade 14, 1. -b- 176
8700 Horsens

Holnap kiragasztom a névtáblámat a postaládára, és már jöhetnek is a levelek :)
Egy utolsó mondat: tettem fel új képeket a flickr-es oldalra.