ki érti...

Hát én igazán nem értem...Vagy nem vagyok elég nyitott a kulturális különbségekre, vagy csak rosszul értelmezem a helyzetet...
Arról van szó ugyanis, hogy kedvenc szobatársam (akit azért bőőőven ki lehet bírni, mostanában pl minden nap beszélünk egymással, ami nagy haladás az elejéhez képest) hozzám hasonlóan otthon hagyott egy barátot. A különbség, hogy ő az egész egyetemet itt végzi, azaz ez a harmadik éve, amit így tölt el, na ehhez képest az én egy szemeszterem gyaloggalopp, ugye Attila? :D
Na szóval, minden nap skypolnak a pasival (ezt már eleve nem értem, amikor nekem még az index sem jön be, neki megy még a videó is...I love Kamtjatka kolinet :D). És minden nap tépik egymást. Legalábbis úgy tűnik. Joana hangjából legalábbis arra lehet következtetni, hogy épp ideges, vagy panaszkodik, vagy dühöng. De minden áldott nap. Komolyan, olyan hangon beszél, olyan hangerővel, hogy feláll a kezemen a szőr :D
Mivel most is éppen ezt csinálják, ezért két kérdés jár folyton a fejemben:
1: Most tényleg üvöltöznek, vagy csak olyanok, mint a portugálok voltak. Amikor a gimis osztályommal két hetet voltunk kint Portugáliában, és családoknál laktunk, én ott is folyton azt hittem, hogy épp ölik egymást esténként a családtagok, aztán kiderült, hogy neeem, csak beszélgetnek, meg viccelődnek... :D Szóval lehet, hogy Joana is csak poénkodik üvöltöző hangon...
2: Ha mégis veszekednek...Akkor minek vannak együtt még? Úgy értem három évi távkapcsolat után az ember csak tudja, hogy most akkor szereti-e annyira a másikat, hogy kitart, vagy nem... Én komolyan minden nap elkönyvelem, hogy ezek most szakítottak, vagy a srác megcsalta, vagy akármi...
Na mindegy, végül is nem az én dolgom. Megkérdezni meg nem fogom, mert őt sem érdekli semmi ami velem kapcsolatos, és túlmutat a "ma ki mosogat", meg "akkor takarítsunk felváltva" jellegű kérdéseken.
És erről jutott eszembe: Tök jó, hogy engem olyan sokan várnak otthon :) Meg olyan sok ember érdeklődik. Komolyan, nagyon jól esik, hogy vannak emberek, akiknek eszébe jutok, és akik összekötnek mindennel, ami otthon történik. Attól kezdve, hogy anya tudósítást ad a halaim hogylétéről :D azon keresztül, hogy most már tudom hogyan néz ki egy VPK-s szoba belülről addig, hogy Vica táskájába mikor borult bele az uborkalé... :D Bár Ödönkéről már régen kaptam híreket... :P Szóval köszi mindenkinek :)
Ma amúgy házias napot tartottam: "reggel" 11-kor elmentem boltba lisztért, meg kenyérért. Végre sikerült Hvedemel-t venni XD és igen, "sima" liszt volt :D Aztán rakottkrumplit csináltam. És leszűrtem pár tanulságot:
1: a virsli nem ugyanaz mint a kolbász
2: a joghurt nem ugyanaz mint a tejföl
3: a kis sütő nem ugyanaz mint a normális
:D de végül is ehető lett, csak nem hívnám rakott krumplinak :D
Aztán mostam, megint én segítettem másoknak: miután az első mosásom olyan katasztrofálisra sikeredett engem már nem érhet meglepetés odalent a mosókonyhában... :) egy srácnak sikerült megoldanom a mosási gondjait.
Aztán takarítottam, mert mint említettem Joanával megbeszéltük, hogy felváltva fogjuk ezt csinálni, és mivel múlt héten ő tisztogatott, ma én álltam neki. Mondjuk nem nagy cucc. A konyhát volt gáz legelőször az első itt töltött napomon kiganézni, de azóta viszonylagos rendben van. Mondjuk vannak dolgok amiket egyszerűen nem lehet letakarítani. Ilyen pl a régebbi lábos: akkor is ragadni fog, ha ötször mosogatom el, vagy az omniózus szagelszívó... A fürdő mindig is nagyjából rendben volt, elsős koromban az albiban csak a WC sokkal undibb volt, mint most az egész fürdő. Meg egy felsöprés-mosás, egy óra alatt megvolt az egész. Még a tükröt is megtisztítottam. Könnyű a dolgom, mert minden tisztítószer itt volt, nem kellett vennem csak WC fertőtlenítő-tisztító rudat, de asszem erről már írtam.
Aztán pedig nekiláttam szilvás piskótát sütni. Mert ma dőzsölős napot tartok: holnap lejár a tojásom szavatossága, ezért inkább elhasználtam ma:D ) Most lett kész, remélem ezen nem látszik majd meg a kis sütő hatása...:D Jól néz ki, talán finom is :)
Na, mostanra talán ennyi.